A GVH dijat fizet azon szemelyeknek, akik a kőkemeny kartellekről informaciót
szolgaltatnak.
A kőkemeny kartellek súlyos károkat okoznak a fogyasztóknak, uzletfeleknek, a
versenytarsaknak es vegsı soron az egesz gazdasagnak, mikozben semmifele elınnyel nem
jarnak.
A kıkemeny kartelleket gyakran titkosan hozzak letre es mőkodesuk alatt is
torekszenek a titokban tartasara, ezert nehez felderiteni az ilyen osszejatszasokat.
Olyan, versenytarsak kozotti megallapodas, amely kozvetlenul vagy kozvetve a termek
vagy szolgaltatas veteli vagy eladasi aranak rogzitesere iranyul, azaz a versenytarsak
megallapodnak abban, hogy az adott termeket vagy szolgaltatast milyen aron fogjak
ertekesiteni a fogyasztonak ahelyett, hogy egymastol fuggetlenul hataroznak meg az
araikat. (Ez kozismertebb neven az arrogzites.)
− Olyan, versenytarsak kozti megallapodas, amely a piac felosztasara iranyul, azaz a
versenytarsak elıre felosztjak egymas kozott, hogy melyik vallalkozas milyen fogyasztoi
kornek vagy potencialis fogyasztoi kornek fogja ertekesiteni az adott termeket vagy
szolgaltatast es megallapodnak abban, hogy e korben nem versenyeznek egymassal. (Ez
kozismertebb neven a piacfelosztas.)
− Olyan, versenytarsak kozti megallapodas, amely a termelesi, eladasi kvotak
meghatarozasara iranyul, azaz a versenytarsak megallapodasukkal korlatozzak azt, hogy
egy adott termekbıl mennyit gyartanak, adnak el a piacon.
− A versenytarsak versenytargyalason valo osszejatszasa egymassal. Peldaul a
versenytarsak az ajanlattetel elıtt informaciot cserelnek egymassal indulasi szandekaikrol,
vagy titkos megallapodast kotnek arrol, hogy a versenytargyalason valamelyikuk nem ad be
arajanlatot, szinlelt ajanlatot tesz vagy a masiknal lenyegesen magasabb ajanlatot ad be
azert, hogy a masik vallalkozas tendernyereset elısegitse. (Az ajanlattevık
versenytargyalason valo osszejatszasarol ide kattintva kaphat bıvebb felvilagositast.)
A kartell megallapodasok a piacgazdasag mőkodeset kulonosen karosan befolyasoljak,
mivel a versenyt korlatozzak, vagy akar teljesen kizarjak es ezen keresztul novekvı arakhoz
es/vagy a fogyasztok valasztasi lehetısegeinek csokkenesehez vezetnek. A kartellben
resztvevı vallalkozasok a verseny korlatozasaval hatekonysagi veszteseget okoznak, mivel
kiiktatjak azt a kulsı kenyszeritı erıt, amely a termekfejlesztest es a hatekonyabb termelesi
technologiak, uzleti modellek alkalmazasat eredmenyezne. Magatartasuk vegsı soron a
versenykepesseg elvesztesehez es a foglalkoztatottsag csokkenesehez is vezethet, es az
egesz gazdasag fejlıdeset negativan befolyasolhatja. Ezert a kartellekkel szembeni fellepest a
GVH kiemelt feladatanak tekinti.
A kartell általában hoszszú távra szervezôdik, káros
hatása ezért tartós: az adófizetôk pénzébôl kevesebb jószágot lehet megvásárolni (kevesebb járda, út, sportpálya,
óvoda épül, relatíve silányabb műszereket szereznek be a kórházak stb.), a piaci struktúra megmerevedik,
mivel a kartell az új piacra lépôk elé korlátokat állít, gátolja az innovációt és végsô soron rontja a nemzetgazdaság
versenyképességét.
A versenytársak versenykorlátozó megállapodásai elsôsorban azokon a piacokon gyakoriak, ahol
viszonylag kisszámú piaci szereplô van (néhány vállalkozással könnyebb az érdekek egyeztetése, technikailag
kivitelezhetôbb a megállapodás nyélbe ütése),
az érintett termék homogén, helyettesíthetôsége igen korlátozott vagy egyáltalán nem lehetséges, technikai,
technológiai, minôségi variánsai szűkösek,
új piaci szereplô megjelenésének igen kicsi a valószínűsége, például azért, mert a piacra lépés jelentôs beruházást
igényel,
az ágazatban működô aktív érdekképviselet megteremti a versenytársak találkozóinak, az információcserének
a kereteit
A termékpiacról szólva ilyenek az egyes élelmiszeripari alapanyagok (pl. a cukor, a kávé) vagy a beruházási javak
területén az útépítés, a csatornaépítés. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes idôszakokban,
amikor tömeges, szinte kampányszerű közműépítések vagy egyéb típus-építkezések folynak, nagyobb méretű,
sok vállalkozásból álló kartell szervezôdések is elôfordulhatnak, mivel nagy biztonsággal elôre látható a folyamat,
mindenki részesülhet a megnövekedett „tortából”, csak türelmesen ki kell várni, nem érdemes öldöklô versenyben
egymást lehetetlenné tenni.
Az együttműködésben részes felek – bár verseny lehetne a piacon – úgy viselkednek, illetve olyan piaci körülményeket
hoznak létre, mintha erôfölényes helyzetben levô vállalkozást alkotnának. Ez konkrétan azt jelenti,
hogy piaci magatartásuk kialakításánál nem kell figyelembe venniük a piaci körülményeket, hiszen versenykorlátozó
megállapodásukkal kiiktatták ezeket a tényezôket.
A hazai közbeszerzési piac kartell szervezôdés szempontjából veszélyeztetett területei tehát elsôsorban az útépítés,
a hídépítés, a szennyvízelvezetô csatorna-hálózatok és a szennyvíztisztító művek építése, a rekonstrukciós
munkálatok, az informatikai beszerzések, a sportlétesítmények, stadionok kivitelezése és az ezekhez kapcsolódó
tervezési tevékenységek. A felsorolás nem teljes és nem zárja ki azt a lehetôséget sem, hogy egyszerű,
gyakran ismétlôdô, folyamatos, tömeges méretű szolgáltatások (pl. takarítás, ôrzô-védô szolgáltatások) megrendelésének
területén ne fordulhatna elô versenykorlátozó megállapodás.
A vállalatok közötti legártatlanabbnak tűnô összehangolt magatartásnak számít versenyjogilag az információs
kartell. Ilyen esetben az ajánlattételi felhívás megjelenése után a piaci szereplôk kölcsönösen tájékoztatják
egymást indulási szándékaikról, igyekeznek kipuhatolni azt, hogy a versenytársak mennyiben érdekeltek – vagy
esetleg ráutaltak – a megrendelés elnyerésében, kapacitásaik mennyire vannak lekötve stb., így igyekezvén az
árversenyben elfoglalt helyüket beazonosítani. Ha egy piaci szereplô összegyűjtött információi alapján úgy látja,
hogy versenytársai tele vannak munkával és nem létkérdés számukra a szóban forgó megrendelés elnyerése,
számíthat arra, hogy nem fognak alacsony árral elôállni, vagy a kivitelezési határidôre nem képesek kedvezô feltételeket
ajánlani, így ô is lazíthat a legszigorúbb, legfeszítettebb tervén. Az elôkészítés fázisában folytatott információcsere
azért tilos, mert az ajánlat elkészítésének függetlenségét csorbítja és ezért versenytorzító hatású.
Az információs kartellre más kísérô jelenség híján rendkívül nehéz rájönni, többnyire csak akkor derül rá
fény, amikor valódi, formális áregyeztetés gyanújával indított versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálat folyik.
Az információs kartell továbbfejlesztett változata a „szívességi kartell”, amikor a nyerésben kevésbé érdekelt
vállalkozás megteszi a másiknak azt a szívességet, hogy színlelt ajánlatot tesz, például úgy, hogy nyilvánvalóan
értékelhetetlen ajánlatot ad be, vagy „véletlenül” késve érkezik a tenderbontásra, amikor már lejárt az ajánlattételi
határidô és nem lehet befogadni az újonnan jött pályázati anyagot.
Ennek ellentettje is elôfordulhat az ún. ajánlat-elfojtás esetében, amikor a vállalatok egymás közül kiválasztják
azokat, akik ezúttal nem adnak be ajánlatot vagy esetleg visszavonják a már benyújtott ajánlatukat. Ez a piacfelosztó
kartell legegyszerűbb formája.
A fenti magatartások azért különösen károsak, mert dezinformálják, félrevezetik az ajánlatkérôket a piac valós
állapotát illetôen, és ezáltal torzítják, meghamisítják a piaci versenyt.
Tipikus versenyellenes megállapodás az ajánlattevôk áregyeztetése: ennek keretében konkrét megállapodás
születik arra nézve, hogy ki milyen árajánlatot tesz, tehát az ajánlattevôk maguk között elôre eldöntik, ki viszi el
a megrendelést.
4.doksi 6. oldal
A súlyos versenyjogi jogsértések hatékony felderítése és visszaszorítása közérdek.
